Végtelenül meglep, hogy mennyire aggódtok az élet miatt. Az életet nem lehet csak a gondolkozáson keresztül megismerni, csak ha a maga teljességében éled értheted meg. Nincs más módja az igazság megismerésének. Kelj fel és élj. Kelj fel és mozdulj. Az igazság nem valami halott dolog, hogy erőfeszítés nélkül megtalálhatnád. Az egy végtelenül élő áramlás. Csak az találhatja meg, aki szabadon és kötöttségek nélkül mozog. A hosszú távú gondolkozásban gyakran elveszítjük azt, ami kézénél van, miközben ami itt van a kezünk ügyében, az az igazság, s ami a távolban az csak egy rejtély. Nem elkerülhetetlen felfedezni azt ami kéznél van ahhoz, hogy megismerhessük azt ami a távolban van? Talán az egész jövő nem a jelen pillanatban létezik? Talán nincs benne a legkisebb lépésben az előttünk álló egész utazás?
Egy egyszerű farmer életében először a hegyekbe akart menni. Jóllehet azok a hegyek nem voltak túl messze a falujától, de még így se volt képes feljutni rájuk. A hegyek csúcsai, mezőkkel szegélyezve, láthatóak voltak a földjéről is, és nagyon gyakran erősen elfogta a vágy, hogy közelebbről is láthassa őket. De az utazást ilyen olyan okból mindig elnapolta és képtelen volt eljutni oda. Legutóbb az az egyszerű ok tartotta vissza, hogy nem volt nála lámpa, és már éjszaka el kellett indulnia a hegyek felé. A hegymászás csak még nehezebb lett volna napkelte után. De most vitt magával egy lámpát is. És izgalmában, hogy megmássza a hegyet, éjszaka nem jött álom rá. Éjjel két órakor felkelt és nekiindult a hegyeknek. De amint kiért a faluból, hezitálni kezdett és megállt. Elkezdett aggódni és gyanakodni az elméjében. Miután kiért a faluból, észrevette, hogy újhold van és teljes sötétség veszi körül. Kétségtelenül volt nála egy lámpa, de annak a lámpának a fénye legfeljebb csak tíz lépés távolságot mutatott meg, a hegy pedig úgy tíz mérföldre volt. Arra gondolt, hogy neki tíz mérföldet kell megtennie, miközben a lámpájának a fénye csak tíz lépést tud megvilágítani. Hogy sikerülhetne? Tanácsos lenne ebben a teljes sötétségben folytatni az utat ezzel a kis gyertyafénnyel? Ez olyan lenne, mintha a tengert egy kis csónakkal akarná valaki átszelni. Így üldögélt a falu szélénél a napkeltére várva. De nagyjából ugyan ekkor egy meglátott egy másik öreg embert elhaladni mellette a hegyek felé. Egy még kisebb lámpát hordott magával mint az övé volt. Mikor megállította az öreget és elmondta a kétségeit, az öregember hangosan felnevetett és azt mondta: "Örült alak, menj csak tíz lépést kezdetnek. Menj annyit, amennyit látsz. És akkor ismét ugyan annyit fogsz ismét látni. Ha egy lépést előre látsz, az egész világot körbejárhatod a segítségével. A fiatal ember megértette, felkelt és elindult, és mielőtt a nap felkelt volna, ő már a hegyeken volt. Az öregember tanácsát érdemes megfogadni az életben is. Én is ugyan ezt szeretném mondani nektek. Barátaim, miért ültök olyan mereven? Keljetek fel és mozduljatok! Nem az aki gondolkozik, hanem aki mozgásban van, érhet célba. És érdemes emlékezni rá, hogy mindenki birtokában van annyi belátás, annyi fény, ami megvilágít előre tíz lépést. És annyi elegendő. Az elég Isten eléréséhez.
Szólj hozzá!